Interjúrészlet Jákó János belgyógyász professzorral - Értékvesztés, iskola és demokrácia

Freddy a Dupla - Mintadiák

Tanárképzési reform - A nyugat alkonya

Tanárképzési reform - A nyugat alkonya by aeropulse

Tanárok véleménye az iskolaőrökről

A kriminológus véleménye - A pedagógus társadalom szégyene

Büdös kölkök keserítették meg Hoffmann Rózsa nehéz napjait

Elmagányosodó, alkoholizmusba és öngyilkosságba menekülő öregekről beszélt rendhagyó osztályfőnöki óráján Hoffmann Rózsa hétfőn egy keszthelyi szakiskolában. Bevallotta, hogy ő is egyre rosszabbul hall, és évekig tartott, mire legyőzte a parlamentben a belső reszketését, aztán majdnem elénekelt egy Koncz Zsuzsa-számot.

Fegyelmezetten hallgatta a keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola és Szakiskola nagyjából száz tanulója Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár erkölcsről és az idősekkel való kapcsolattartás fontosságáról szóló hétfői rendhagyó osztályfőnöki óráját. A fekete ceruzaszoknyában és piros zakóban érkező oktatási államtitkár a tornaterembe lépve egyenként fogott kezet a bordásfalnál sorakozó tanárokkal. "Testnevelők?" - kérdezte két, tetőtől talpig melegítőruhába öltözött okatatótól.

Az osztálytermekből hozott székeken ülő diákok egyike azt mondta, örül, hogy iskolájukba látogat az államtitkár, mert ez nagy dolog. Az új felsőoktatási törvényről különösebb véleménye nem volt a megkérdezett tanulóknak, az egyik fodrásznak készülő lány azt mondta: nem is akar továbbtanulni, mert elég rosszak a jegyei, és úgysem menne neki. Az intézményben kétféle oktatási rendszer működik: az egyikben szakmát és érettségit, a többiben viszont csak képesítést szereznek a diákok.

Hoffmann belépése után néma csönd szállta meg a tornatermet. A politikai pálya előtt pedagógusként dolgozó államtitkár azzal kezdte, hogy nem akar leülni, mert tanárévei alatt sem szeretett a katedra mögül beszélni. A diákoktól azt kérte, kapcsolódjanak be ők is a beszélgetésbe, hiszen "egy jó órán nem egyedül a tanár beszél".

Óra előtt a diákok közül senki nem tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy mégis miről szól majd a rendhagyó osztályfőnöki óra, ezért az államtitkárra maradt a rejtély feltárása. Hoffmann hamar rátért a tárgyra: az idős emberek és a fiatalok kapcsolatáról beszélt, az Európai Unióban ugyanis az idei év az aktív időskorúak éve, és Hoffmann - saját bevallása szerint - egyike azoknak az idősödő politikusoknak, akik a program keretében iskolákba járnak el előadásokat tartani. Hoffmann az "idősödő" jelzőt azzal bizonygatta, hogy elárulta: unokái nagyjából egyidősek a teremben ülő kamaszokkal.

Az indiánkönyvekből sokat lehet tanulni

"Mik az életünk mozgatórugói?" - tette fel első tanári kérdését az államtitkár. Némi noszogatás után a diákok félénken közbe-közbe szóltak, és elhangzott a család, a támogatás és a létezés szó. Hoffmann utána arra volt kíváncsi, hogy miért esszük meg a reggelit, az ebédet, majd a vacsorát - miután erre sem kiabáltak be a közönség soraiból, az államtitkár elárulta, hogy azért, mert éhesek vagyunk. Ezután szóba került az erkölcs, a belső parancs és a lelkiismeret fontossága. Az erkölcsi parancsok megérteséhez a politikus saját példával rukkolt elő: a közelmúltban szem- és fültanúja volt, ahogy az egyik élelmiszerbolt pénztárában az eladó véletlenül egy ezressel többet adott vissza a vevőnek. "Asszonyom, ez nekem nem jár" - idézte a vevő szavait az államtitkár. A vevők közül pedig bizony nagyon sokan elcsodálkoztak a jeleneten - mesélte Hoffmann.

Krétával a kezében erkölcsi parancsok listázására kérte meg a diákokat, sorban fekerültek a táblára a következők: "Ne lopj", "Atyádat és anyádat tiszteld". "Indiánkönyvet ki olvasott?" - kérdezte lelkesen a diákokat, majd miután egyetlen kéz sem emelkedett a magasba, csodálkozással kevert csalódottság jelent meg hangjában. Szerinte az indiánkönyvekből nagyon sok mindent lehet tanulni, többek között azt, ami az idős korosztályt jellemzi: a tapasztalatot és bölcsességet.

Több könyves példával is próbálkozott a politikus, azonban egyiknek sem volt átütő sikere: Antoine de Saint-Éxupéry Kis herceg című könyvéről a jelen levő diákok közül mindössze tízen hallottak, de nem volt szerencsésebb Hemingway Az öreg halász és tenger művével sem. A diákok közül egyetlen fiú válaszolt, amikor Hoffmann megkérdezte, mi az író leghíresebb műve: "Halász" - kiabálta be. Hoffmann pedig ennek annyira megörült, hogy egyből felszólította az első sorban ülő iskolaigazgatót: adjon már ennek a gyereknek egy osztályfőnöki dicséretet. "Ha nem teszi meg, küldje fel nekem az ellenőrzőjét, és én majd beírom a rendkívüli dicséretet" - mondta.

Végül alkoholisták lesznek, vagy felkötik magukat

Hoffmann ezután Koncz Zsuzsa Nagymami című számából szavalt el részleteket. "Most nem énekelek nektek, csak szavalok. De lehet, hogy a következő osztályfőnöki órára már annyira jóban leszünk, hogy azt is megteszem" - fenyegette viccesen a diákokat az államtitkár. A rendhagyó osztályfőnöki órán azt is megtudtuk, hogy az idősek szeretetre, törődésre és beszélgetésre vágynak. Hoffmann ugyan tudja, hogy néha negatív gondolatok támadnak a fiatalokban a szóban forgó korosztályokkal szemben, mert "süketül az öreg, nehezen hall", ezeket azonban le kell győzni. "Nekem is egyre rosszabb a hallásom, persze most az akusztika is rossz a teremben" - mondta az államatitkár, aki újabb példával próbálta színesíteni a beszélgetést: "Én egy faluban lakom, a szomszédaim elmagányosodott emberek, akiknek a legnagyobb fájdalma, hogy nincs, aki rájuk nyitná az ajtót."

Ez nagyon rossz, hiszen a probléma miatt többen végül alkoholisták lesznek, vagy felkötik magukat - mondta Hoffmann, aki ezzel a kis átvezetővel rá is tért a lényegre: 2016-tól a kormány kötelezővé teszi az érettségi előtti kötelező önkéntes munkát, aminek egyik fajtája lenne az idős emberek látogatása és segítése. "Erkölcsi parancsként akár már most is elkezdhetitek: menjetek idős emberekhez, söpörjetek össze náluk, ha esetleg vakok, olvassatok fel kedvenc könyveikből, intézzétek el a bevásárlást heti egyszer. Higgyétek el, ti is nyertek ezzel az egésszel" - biztatta a szakiskolásokat.

"Mivel tudod felmérni egy ember szépségét?" - tette fel a következő fogós kérdést Hoffmann, mire az egyik diák felállva azt mondta: a szemével. "Jaj, de okosat mondtál" - örült az államtitkár a válasznak, és hozzátette: nem a ráncokat és a fogatlanságot kell nézni, hanem az idős emberek szemét és tekintetét.

Hazug az érettségi rendszer

Az előadás közben egy tanárnő lépett a terembe, egyik kezében virágcsokor, másikban egy - az iskola asztalosnak készülő diákjai által készített - emlékpakett. "Szépen beszélsz, jókat mondasz, mikrofonba is beszélhetnél, és akkor akár lehetsz politikus is" - mondta közben Hoffmann az egyik felszólaló diáknak. Szavait hangos nevetés kísérte. Az államtitkár ezen a ponton azt is elárulta, neki is évek kellettek hozzá, hogy legyőzze belső reszketését, mikor felszólalt a parlamenti üléseken.

Az igazgató ezután felolvasta a diákok által feltett, korábban már összeírt kérdéseket: Tényleg rövidebb lesz a nyári szünet? Miért szigorítják az érettségik feltételét? Mitől jó egy iskola? Hoffmann szerint egy iskola attól jó, ha jók a tanárok és oda-vissza működik az együttműködés a tanulókkal, az érettségit pedig azért kell szigorítani, mert a mostani rendszer hazug, becsapja a diákokat.

"Én sem vagyok szent, követtem el hibákat" - utalt az államtitkár arra, hogy néha nehéz türelmesnek és megértőnek lenni a diákokkal. "Volt, hogy egy-egy óra után dühösen csaptam le a naplót a tanáriban, és azt gondoltam: a csuda vigye el ezeket a büdös kölköket."

Hoffmann elődása végén azt kérte, őrizzék meg a diákok jó emlékezetében, átvette az igazgatótól a csokrot, közben harmadszor is rápillantott a karórájára, majd elnézést kért, de a délután egy órakor kezdődő plenáris ülésre hivatkozva elsietett.

"Azt hittük, unalmasabb lesz, jó, hogy nem a politikáról beszélt" - mondta az előadás végén néhány diák. A rendkívül osztályfőnöki miatt két órájuk elmaradt, kérdésünkre, hogy ez nem játszik-e benne szerepet, hogy ennyire tetszettek nekik a hallottak, azt felelték: nem, mert ráadásul olyan óra maradt el, amit szeretnek is. Aztán odaszólt egy tanár a cipekedő diákoknak: "ha leraktátok a széketeket, gyertek órára, fiúk. Pisilni még el lehet menni."

Iskolaőrökkel védené a tanulókat és az iskolákat a kormány

Részben az iskolakerülés, részben az iskolai erőszak és lopások visszaszorítására iskolaőröket állítana a Belügyminisztérium az iskolákba, az őrök szélsőséges esetben akár testi kényszert is alkalmazhatnának. Az oktatási államtitkárság inkább erkölcstannal és mediációval küzdene a problémák ellen, de már belenyugodtak abba is, hogy őrök vigyázhatják majd az iskolákat.

Iskolaőröket alkalmazhatnának az iskolák a jövőben egy belügyminisztériumi (BM) tervezet szerint. Az iskolaőrnek többek között joga lenne megakadályozni a távozásban a tanítási időben ellógni készülő gyereket, betartathatná a házirendet, megállíthatná a betolakodókat, és ha az iskola területén bűncselekményen kapna rajta valakit, akkor elfoghatná. Sőt, akár még testi kényszert is alkalmazhatna - igaz, erről az igazgatónak azonnal jelentést kellene tennie, hogy az kivizsgálhassa az eljárása jogszerűségét. A tervezet emellett kifejezetten jogot adna a rendőröknek az iskolakerülő gyerekek helyes útra terelésére: ha elcsípnének az utcán egy csellengő diákot, akkor visszakísérhetnék az iskolába.

Egyelőre tervezetről van szó, amely még nem jutott túl a közigazgatási egyeztetéseken, a BM véleményeket vár hozzá. A minisztérium sajtóosztálya szerint az iskolaőr nem rendőr lenne, és nem intézkedhet majd az iskola kapuin kívül. Az iskola belső rendfenntartása lesz a feladata, és csak külön képzés elvégzése után végezhetné a munkáját.

Több mint portás

A sajtóosztály szerint azért készült el most a tervezet, mert hamarosan állami fenntartásba kerülnek az iskolák, és "az állam szeretne gondoskodni a gyerekek biztonságáról". Az iskolaőrnek több joga lenne, mint most egy portásnak: az iskolakerülést elkerülendő intézi majd az iskolába be- és kiléptetést, ügyel rá, hogy ne történjen lopás vagy rongálás, és a tanárok elleni erőszakot is megakadályozza. Bár eddig is sok iskola alkalmazott biztonsági őrt - ismerte el a minisztérium -, az iskolaőrök ehhez nagyon hasonló munkája szabályozott keretek között zajlik majd. Azt még részletesen ki kell dolgozni, hogy mikor, kivel szemben alkalmazhat majd az iskolaőr testi kényszert - hangsúlyozta a BM.

Ezen a ponton az oktatási államtitkárság is bele akar még szólni a kérdésbe - derült ki az [origo]-nak nyilatkozó Gloviczki Zoltán szavaiból. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) közoktatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta, a tervezetet előre egyeztette velük a BM, amely már régebben is érdeklődött náluk, hogy mit szólnának, ha az iskolákban ilyen eszközökkel állítanák vissza a rendet. Gloviczki szerint a BM tervezete a Nefmi "vágyait nem tükrözi", mert azt szeretnék, ha ilyesmire nem lenne szükség, de már majdnem a kompromisszumhoz közeli állapotba jutottak az egyeztetések a BM-mel.

Az oktatási államtitkárság továbbra sem szeretne olyan, az amerikaihoz hasonló rendszert látni Magyarországon, amelyben minden iskolába jut egy rendőr - mondta Gloviczki. Ugyanakkor "beletörődtek" a helyzetbe, vagyis el kellett ismerniük, hogy sok iskolában egyre inkább valós probléma az iskolai erőszak, a tanárok elleni és diákok közötti atrocitások, és sok a külső behatolás. Tisztában vannak azzal is, hogy a portások tekintélye vagy jogköre sokszor nem elég az iskolakerülés vagy az atrocitások megelőzésére, ezért alkalmaz ma több iskola is elektronikus beléptetőrendszert.

Nagyon sok a kisebb-nagyobb konfliktus az iskolákban, és sokan kérdezik, hogy mit teszünk ellenük - mondta a helyettes államtitkár -, nekünk pedig pedagógiai, nevelési jellegű válaszaink vannak, és ezekkel nem mindig elégszik meg a társadalom. Gloviczki szerint a BM megoldása megnyugtatóbb válasz lehet. Ugyanakkor az oktatási államtitkárság tudja, hogy a problémák gyökerét ez nem oldja meg, ezért inkább a nevelésben, az erkölcstanoktatásban és az iskolai konfliktuskezelési módszerekben, azaz a mediációban hisznek.

Segít az e-napló is

Hasonlóan gondolkoznak az [origo]-nak nyilatkozó pedagógusok is. Hakkel Ildikó, a XVIII. kerületi Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója szerint az iskolakerülés problémáját főleg a család tudja orvosolni, az iskola legfeljebb segíthet a megvalósításban."Ha a szülő következetesen számon kér, a normakövetéstől való eltérést megfelelően kezeli, akkor a tanuló a helyes magatartást tanúsítja. Ha ez elmarad, akkor a tevékenységünk iskolaőrrel sem lesz hatékonyabb" - jelentette ki. Az iskolájukban nincs biztonsági őr, csak portás, aki viszont csak az engedéllyel rendelkező diákokat engedi ki az épületből a tanítási idő alatt. Korábban a krónikusan "eltévedő" tanulóknak minden nap minden szünetében jelentkezniük kellett az iskolatitkárnál vagy az ügyeletes vezetőnél. Az e-napló pedig, melyhez a szülő is kap hozzáférést, jelentősen visszafogja a tanulókat, mert naprakészen kapják a szülők a mulasztásokról szóló tájékoztatásokat - mondta az igazgató.

A Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskolában évek óta dolgozik biztonsági őr. Részben a napközbeni lógások megelőzése volt a cél, részben pedig a korábbi betörési kísérleteknek és annak akartak véget vetni, hogy az iskolába rendszeresen idegenek sétáljanak be - a portás ezeket nem tudta megakadályozni. Most viszont ott a biztonsági őr, aki beengedi és kiengedi a diákokat, de tanítási időben csak akkor távozhatnak, ha a szülő írásban kéri, és azt az igazgató vagy az igazgatóhelyettes is aláírja. Stéger János igazgatóhelyettes szerint korábban sok gond volt az iskolakerülőkkel.

A rendőröket túlzásnak tartják

Az iskolaőrhöz hasonló intézkedésk visszaszorítják ugyan a problémát, de teljesen nem oldják meg - mondta az igazgatóhelyettes. Az esetek hátterében sokszor súlyos szociális problémák állnak. Sok a lecsúszott, szegény vagy munkanélküli szülők gyereke. Olyan diákok is vannak, akiknek dolgozniuk kell az iskola mellett, emiatt fáradtak, elalszanak, és gyakrabban hiányoznak. Vannak csellengők, vannak első órát átalvók, de sokszor maga a szülő nem engedi iskolába a gyerekét - sorolta Stéger János arra utalva, hogy ezerféle ok állhat az igazolatlan hiányzások hátterében. Hozzátette, a rendőrök bevetését az iskolakerülés megakadályozására túlzásnak érzi.


A rendőr jogot kaphat visszakísérni az iskolába a csellengő gyerekeket

A BM által javasolt másik lényeges módosítás ugyanis, hogy a rendőrök jogot kaphatnak arra, hogy visszakísérjék az iskolába az elcsavargott gyerekeket, ha nem tudják igazolni, hogy miért hiányoznak. Az országszerte régóta működő iskolarendőri program (itt olvashat róla bővebben) inkább a közlekedési balesetek megelőzését szolgálja, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2010 októberében külön foglalkozott a csellengőkkel. A bűnmegelőzési osztály járőrei akkoriban sorra járták a nagyobb tereket, aluljárókat, plázákat, és elkóborolt tanulókra vadásztak, akiknek elmagyarázták, hogy miért nem szabad lógni az iskolából (az erről szóló riportunkat itt olvashatja). Az nem világos, hogy az akció átmeneti volt-e, vagy jelenleg is tart az intézkedéssorozat, a BRFK ugyanis nem reagált a megkeresésünkre. Így azt sem tudtuk megkérdezni tőlük, hogy a BM által tervezett pluszjogosítvány megkönnyíti-e a rendőrség munkáját, ha az iskolakerülés visszaszorításáról van szó, vagy eddig is elegendő eszközük volt, hogy fellépjenek emiatt.

Másfél évvel ezelőtt az iskolakerülés visszaszorulását várta a kormány attól a változtatástól is, amely lehetővé tette, hogy a túl sok igazolatlan órát gyűjtő gyerekek családjától megvonják a családi pótlékot. Gloviczki Zoltán szerint kimutatható a változás, a bevezetés óta 30-40 százalékkal esett vissza az igazolatlan hiányzások száma az ország iskoláiban. Az [origo] által megkérdezett iskolákban viszont nem láttak ilyen egyértelmű változást, legfeljebb csak némi átmeneti javulást.

Pénzbüntetést kapott a fegyelmezésre vetemedő igazgató

Garázdaságért és könnyű testi sértésért 240 ezer forint pénzbüntetésre ítélte szerdán a városi bíróság a kaposvári Berzsenyi Dániel Általános Iskola igazgatóját. Az igazgató még tavaly májusban pofozta meg az egyik nyolcadikos lányt. A pofozkodásig menő eset így történt: az igazgató az ebédlőből a folyosóra kilépve meglátott a földön egy almacsutkát, és miután az ott beszélgető diákok közül senki nem vállalta magára, hogy ő dobta el, egyre indulatosabban kérdezte a tanulókat, hogy ki tette. Ekkor a diákok egyike - az ügy sértettje - felvette az almacsutkát, de jelezte, hogy nem ő dobta el. Aztán az igazgató kérdésére azt mondta: "maga is itt volt, és maga sem látta". A vád szerint ekkor az igazgató a hajánál fogva visszarántotta a tanulót, és felpofozta. Látva, hogy a lánynak az ütésektől vérzik az orra és a szája, az igazgató azt mondta: megérdemelte, amit kapott, legközelebb nem fog visszabeszélni.

A diákok az igazgató ellen vallottak, ám mellette tanúskodott az iskola egyik tanára, aki azonban csak később ért a helyszínre.
A bíróság Kovács Zoltán igazgatót bűnösnek mondta ki. Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet, a vádlott, aki tagadta, hogy bántotta volna a diákot, felmentésért fellebbezett. 2012.04.05

Bilincsben vitték el a rendőrök a fenyegetőző diákokat

Ne tűrd, ne tedd

Ne tűrd, ne tedd by aeropulse

A kamu felhasználó

Poénból ölelkezett a gyanúba keveredett tanár

Papírvirágot hajtogat, néha pedig simogatással kedveskedik ügyes diákjainak egy kecskeméti tanár, aki miatt több szülő feljelentést tett. A rendőrség nyomoz, de ismeretlen tettes ellen, mivel jelenleg nem megalapozott a gyanú. Néhány diákja szerint a férfi egyszerűen csak régimódi, bár már előfordult, hogy panaszkodtak rá, mert a gyerekek nem vették jól a poénjait. A nagydumás jobbikosból lett tanár bosszút sejt az ügy hátterében.

Kiskorú veszélyeztetésének gyanújával nyomoz a kecskeméti rendőrség, miután több, a helyi közgazdasági szakközépiskolába járó diáklány szülei feljelentést tettek azt állítva, hogy a tanár hosszabb ideje inzultálja a diákokat. Gyanúsított egyelőre nincs, az ügyészég szerint azért, mert nincsenek "kellően megalapozott, konkrét személyt terhelő adatok".

Az ügy akkor pattant ki, amikor egy háromgyerekes családban a szülőknek feltűnt, hogy egyik lányuk zárkózottá, hallgataggá vált - írta kedden a Baon.hu. A lány a szüleinek azt mondta, hogy egy tanárával van gondja, aki furcsán viselkedik, túl kedves a lányokkal. A portál szerint a szülők többször az iskola vezetőségéhez fordultak, hogy tisztázzák a dolgot, de nem történt semmi. Végül egy szülői értekezleten derült ki, hogy nem csak egy lány panaszkodik a tanárra. Miután ismételten kérték az iskola vezetőjét, hogy lépjen az ügyben, az igazgató azt tanácsolta, keressék fel a rendőrséget.



"Megtettük a szükséges lépéseket"

Az [origo] csütörtökön felkereste az iskola igazgatóját, aki azt mondta, nem kapott hivatalos értesítést a nyomozás elrendeléséről. Szerinte "mindenkit megillet az ártatlanság vélelme", ezért ameddig az elkövető személye ismeretlen, addig munkáltatóként neki nincs kivel szemben intézkednie.

"Megtettük a szükséges lépéseket" - mondta az igazgató arról, hogy mit lépett az iskola a szülők panaszaira. A középiskola jogi képviselője annyit mondott, hogy meghallgatták a szülők panaszait, jegyzőkönyvet készítettek, jogi lépeseket azonban nem tesznek, mivel a tanárt megilleti az ártatlanság vélelme, most a rendőrségi nyomozás eredményére várnak. A feljelentőkről az iskola vezetősége, és a tanárok sem árultak el semmit, de úgy tudjuk, hogy a szülők ügyvéd nélkül tettek bejelentést az ügyészségen.



Papírvirágot ajándékba

"Meglepett" - mondta az ügyről [origo]-nak a középiskola több diákja is csütörtökön. Az iskolába járó minden megkérdezett diák hallotta már, hogy mi történt, egyesekhez folyosói pletykákon keresztül jutott el a hír, mások az interneten olvasták. "Mi a fene - mondtam, amikor megláttam a Facebookon" - mondta egy diák, akinek egy osztálytársa linkelte be az erről szóló hírt, az iskolában addig nem hallott róla. Többen is megjegyezték, hogy hasonló dolog még nem történt, és soha nem fordult elő velük, hogy valamelyik tanár zaklatta volna őket. Volt azonban olyan, aki rögtön tudta, melyik tanárról van szó.

"Simogatás nincsen, csak szép szavak" - mondta egy fiú, aki jár is a tanár óráira. Szerinte felfújják a dolgot, a tanár csak "régies dolgokat csinál", például kedveskedik a szép lányoknak. "Velünk rendes, semmi olyat nem vettük észre rajta" - mondta a tanárról két lány, akik viszont már az ügy kirobbanása előtt is hallottak furcsa történeteket róla. Az egyik osztálytársuk azt mesélte nekik, hogy simogatja a diákokat, és volt, akinek ajándékot is adott, "papírvirágot hajtogatott".

A jó vicc érdekében

"Ez egy humbug, hazugság, úgy ahogy van" - mondta az [origo]-nak a tanár, aki miatt a szülők az ügyészéghez fordultak. A neve elhallgatását kérő férfi személye elleni támadásként értelmezi a szülők gyanúsítását, és az ügynek szerinte köze van ahhoz, hogy összekülönbözött az iskola igazgatójával, akit hűtlen kezeléssel is meggyanúsított.

"Menedzserként lazább órákat tartok" - mondta a tanár, aki szerint előfordul, hogy "a jó vicc érdekében megölel valakit, azért, mert ügyes", de ezt ő poénként értelmezi, és szerinte a diákok is élvezni szokták az óráit. Arra a kérdésre, hogy simogatta-e már meg diákját, azt felelte, "biztos, hogy előfordulhatott ilyesmi, vagy ehhez hasonló", ezt azonban szerinte felnagyítják. A tanár elismerte, hogy szokott ajándékokat adni a diákjainak, például papírból hajtogat nekik valamit, de azt is hozzátette, hogy ez az egész osztály előtt történik, "nem a folyosón vagy az utcán".

Azt mondta, hogy tizenöt éve tanít hasonló módszerrel, és eddig csak egyszer volt rá panasz. A múlt év decemberében az egyik osztályfőnök jelezte neki, hogy "a diákok nem úgy veszik a poént". Ő ezt akkor tudomásul vette, és változtatott a viselkedésén. A férfi egy hete nem tanít egészségi okok miatt, a rendőrségi ügy miatt senki nem kereste. Azt mondta, ha az állapota megengedi, akkor áll a szülők rendelkezésére, de jelenleg a saját egészségével szeretne törődni.


Nagydumás politikus

A tanár marketinget és kommunikációt tanít az iskolában, korábban vezető tisztséget töltött be a helyi Jobbikban. A 2010-es választások idején a kecskeméti szervezet a párt egyik legnagyobb létszámú alapszervezete volt, azonban a választások után nem sokkal a pártelnökség úgy döntött, feloszlatja az alapszervezetet, a molesztálással gyanúsított tanár párttagsága pedig saját elhatározásából megszűnt. Szabó Gábor pártigazgató azt mondta róla, hogy "jó kiállású, nagydumás" emberként ismerte meg, de nem fogadta el a munkáját ért kritikákat.

A tanár politikai szerepvállalásáról azt mondta, a helyi Jobbik-alapszervezet feloszlatásáról nem kaptak a pártközpontból elfogadható indoklást, a budapesti vezetés döntését magának azzal magyarázza, hogy a szervezet működésének hatékonyabbá tétele érdekében hozott intézkedései, így néhány tagsági viszony törlése miatt került partvonalon kívülre. "Ez a Jobbik nem az a Jobbik, amelyikbe én beléptem" - mondta.

Boldogan él 27 ezer forintból Ibolya néni

A spórolás mentette meg Takács Ibolya életét a nagy fagyokban. Az asszony 27 ezer forintból él a lányával. Maga termeli az élelmiszert, szappanja és mosópora házilag készül, szemetét eltüzeli, és gallyakból főzi a teát.

A tökélyre fejlesztett spórolási technikáinak és édesanyja század eleji tapasztalatainak köszönheti, hogy még mindig életben van a medgyesbodzási Takács Ibolya. Az asszony és vele élő középiskolás lánya havi 27 ezer forintos jövedelemből él. 

– Ritka betegségben szenvedek: a legtöbb létező dologra allergiás vagyok, ezen kívül a nyirokrendszerem teljesen leállt, rosszindulatú daganattal is operáltak, a rokkantnyugdíjamat mégis lecsökkentették 27 ezer forintra – meséli Takács Ibolya. 

– Amikor ez megtörtént, nagyon kétségbeestem, hiszen tél közepén voltunk, fogalmam sem volt, hogyan tovább. Rettegtem, hogy vagy az éh-, vagy pedig a fagyhalál fog velünk végezni. Azonban nem vagyok az a fajta, aki feladja – jelentette ki az asszony, aki nem látott más kiutat, mint visszatérni a gyökerekhez. 



Ibolya gallyakból készíti a teát, és reszelővel teríti az általa főzött szappant a mosáskor


Ibolya édesanyja falusi asszony volt, aki a lányát úgy nevelte, hogy minden ház körüli dolgot megtanuljon, amit ő tanult a nagymamától. 

– A tapasztalatokat elővéve munkához láttam: a hűtőmet kihúztam a konnektorból és kitettem az udvarra. A benne lévő dolgokat azóta a természet hűti. Állatokat tartok, azokat esszük, a gyümölcsöket, zöldségeket, fűszereket is magam termelem és teszem el télire. Szappant és mosószert az állatok faggyújából főzök. Szemetem nincs, minden megy a tűzre, azzal is fűtök. A bojlert is kihúzom, a vizet magam melegítem egy nagy üstben. A teámat meggygallyakból készítem. Főzni egy több száz éves szakácskönyvből főzök, akkoriban ugyanis még nem volt modern technika a konyhában. A boltba csupán néha járok kenyérért és cukorért. 

Kérdésünkre, hogy a kenyeret miért nem süti, az asszony kedvesen mosolyogva így felel: csináltam én, de rengeteg áramot fogyaszt a művelet. Olcsóbban jövök ki, ha megveszem. Ibolya azt mondja, amikor kint repkedtek a mínuszok, rettegett, hogy odavesznek, de átvészelték a legnehezebb pillanatokat. 

– Adósságom nincs, tisztességgel élem az életem, három gyermeket felneveltem. Rengeteget lehet spórolni, ha jelentősen leadunk a kényelemből. A faluban sokan már át is vették a technikáimat, ők is igyekeznek takarékoskodni.

Jön a Linux!?