A magyar közoktatás panoptikuma
2012. április 23., hétfő
Büdös kölkök keserítették meg Hoffmann Rózsa nehéz napjait
Elmagányosodó, alkoholizmusba és öngyilkosságba menekülő öregekről beszélt rendhagyó osztályfőnöki óráján Hoffmann Rózsa hétfőn egy keszthelyi szakiskolában. Bevallotta, hogy ő is egyre rosszabbul hall, és évekig tartott, mire legyőzte a parlamentben a belső reszketését, aztán majdnem elénekelt egy Koncz Zsuzsa-számot.
Fegyelmezetten hallgatta a keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola és Szakiskola nagyjából száz tanulója Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár erkölcsről és az idősekkel való kapcsolattartás fontosságáról szóló hétfői rendhagyó osztályfőnöki óráját. A fekete ceruzaszoknyában és piros zakóban érkező oktatási államtitkár a tornaterembe lépve egyenként fogott kezet a bordásfalnál sorakozó tanárokkal. "Testnevelők?" - kérdezte két, tetőtől talpig melegítőruhába öltözött okatatótól.
Az osztálytermekből hozott székeken ülő diákok egyike azt mondta, örül, hogy iskolájukba látogat az államtitkár, mert ez nagy dolog. Az új felsőoktatási törvényről különösebb véleménye nem volt a megkérdezett tanulóknak, az egyik fodrásznak készülő lány azt mondta: nem is akar továbbtanulni, mert elég rosszak a jegyei, és úgysem menne neki. Az intézményben kétféle oktatási rendszer működik: az egyikben szakmát és érettségit, a többiben viszont csak képesítést szereznek a diákok.
Hoffmann belépése után néma csönd szállta meg a tornatermet. A politikai pálya előtt pedagógusként dolgozó államtitkár azzal kezdte, hogy nem akar leülni, mert tanárévei alatt sem szeretett a katedra mögül beszélni. A diákoktól azt kérte, kapcsolódjanak be ők is a beszélgetésbe, hiszen "egy jó órán nem egyedül a tanár beszél".
Óra előtt a diákok közül senki nem tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy mégis miről szól majd a rendhagyó osztályfőnöki óra, ezért az államtitkárra maradt a rejtély feltárása. Hoffmann hamar rátért a tárgyra: az idős emberek és a fiatalok kapcsolatáról beszélt, az Európai Unióban ugyanis az idei év az aktív időskorúak éve, és Hoffmann - saját bevallása szerint - egyike azoknak az idősödő politikusoknak, akik a program keretében iskolákba járnak el előadásokat tartani. Hoffmann az "idősödő" jelzőt azzal bizonygatta, hogy elárulta: unokái nagyjából egyidősek a teremben ülő kamaszokkal.
Az indiánkönyvekből sokat lehet tanulni
"Mik az életünk mozgatórugói?" - tette fel első tanári kérdését az államtitkár. Némi noszogatás után a diákok félénken közbe-közbe szóltak, és elhangzott a család, a támogatás és a létezés szó. Hoffmann utána arra volt kíváncsi, hogy miért esszük meg a reggelit, az ebédet, majd a vacsorát - miután erre sem kiabáltak be a közönség soraiból, az államtitkár elárulta, hogy azért, mert éhesek vagyunk. Ezután szóba került az erkölcs, a belső parancs és a lelkiismeret fontossága. Az erkölcsi parancsok megérteséhez a politikus saját példával rukkolt elő: a közelmúltban szem- és fültanúja volt, ahogy az egyik élelmiszerbolt pénztárában az eladó véletlenül egy ezressel többet adott vissza a vevőnek. "Asszonyom, ez nekem nem jár" - idézte a vevő szavait az államtitkár. A vevők közül pedig bizony nagyon sokan elcsodálkoztak a jeleneten - mesélte Hoffmann.
Krétával a kezében erkölcsi parancsok listázására kérte meg a diákokat, sorban fekerültek a táblára a következők: "Ne lopj", "Atyádat és anyádat tiszteld". "Indiánkönyvet ki olvasott?" - kérdezte lelkesen a diákokat, majd miután egyetlen kéz sem emelkedett a magasba, csodálkozással kevert csalódottság jelent meg hangjában. Szerinte az indiánkönyvekből nagyon sok mindent lehet tanulni, többek között azt, ami az idős korosztályt jellemzi: a tapasztalatot és bölcsességet.
Több könyves példával is próbálkozott a politikus, azonban egyiknek sem volt átütő sikere: Antoine de Saint-Éxupéry Kis herceg című könyvéről a jelen levő diákok közül mindössze tízen hallottak, de nem volt szerencsésebb Hemingway Az öreg halász és tenger művével sem. A diákok közül egyetlen fiú válaszolt, amikor Hoffmann megkérdezte, mi az író leghíresebb műve: "Halász" - kiabálta be. Hoffmann pedig ennek annyira megörült, hogy egyből felszólította az első sorban ülő iskolaigazgatót: adjon már ennek a gyereknek egy osztályfőnöki dicséretet. "Ha nem teszi meg, küldje fel nekem az ellenőrzőjét, és én majd beírom a rendkívüli dicséretet" - mondta.
Végül alkoholisták lesznek, vagy felkötik magukat
Hoffmann ezután Koncz Zsuzsa Nagymami című számából szavalt el részleteket. "Most nem énekelek nektek, csak szavalok. De lehet, hogy a következő osztályfőnöki órára már annyira jóban leszünk, hogy azt is megteszem" - fenyegette viccesen a diákokat az államtitkár. A rendhagyó osztályfőnöki órán azt is megtudtuk, hogy az idősek szeretetre, törődésre és beszélgetésre vágynak. Hoffmann ugyan tudja, hogy néha negatív gondolatok támadnak a fiatalokban a szóban forgó korosztályokkal szemben, mert "süketül az öreg, nehezen hall", ezeket azonban le kell győzni. "Nekem is egyre rosszabb a hallásom, persze most az akusztika is rossz a teremben" - mondta az államatitkár, aki újabb példával próbálta színesíteni a beszélgetést: "Én egy faluban lakom, a szomszédaim elmagányosodott emberek, akiknek a legnagyobb fájdalma, hogy nincs, aki rájuk nyitná az ajtót."
Ez nagyon rossz, hiszen a probléma miatt többen végül alkoholisták lesznek, vagy felkötik magukat - mondta Hoffmann, aki ezzel a kis átvezetővel rá is tért a lényegre: 2016-tól a kormány kötelezővé teszi az érettségi előtti kötelező önkéntes munkát, aminek egyik fajtája lenne az idős emberek látogatása és segítése. "Erkölcsi parancsként akár már most is elkezdhetitek: menjetek idős emberekhez, söpörjetek össze náluk, ha esetleg vakok, olvassatok fel kedvenc könyveikből, intézzétek el a bevásárlást heti egyszer. Higgyétek el, ti is nyertek ezzel az egésszel" - biztatta a szakiskolásokat.
"Mivel tudod felmérni egy ember szépségét?" - tette fel a következő fogós kérdést Hoffmann, mire az egyik diák felállva azt mondta: a szemével. "Jaj, de okosat mondtál" - örült az államtitkár a válasznak, és hozzátette: nem a ráncokat és a fogatlanságot kell nézni, hanem az idős emberek szemét és tekintetét.
Hazug az érettségi rendszer
Az előadás közben egy tanárnő lépett a terembe, egyik kezében virágcsokor, másikban egy - az iskola asztalosnak készülő diákjai által készített - emlékpakett. "Szépen beszélsz, jókat mondasz, mikrofonba is beszélhetnél, és akkor akár lehetsz politikus is" - mondta közben Hoffmann az egyik felszólaló diáknak. Szavait hangos nevetés kísérte. Az államtitkár ezen a ponton azt is elárulta, neki is évek kellettek hozzá, hogy legyőzze belső reszketését, mikor felszólalt a parlamenti üléseken.
Az igazgató ezután felolvasta a diákok által feltett, korábban már összeírt kérdéseket: Tényleg rövidebb lesz a nyári szünet? Miért szigorítják az érettségik feltételét? Mitől jó egy iskola? Hoffmann szerint egy iskola attól jó, ha jók a tanárok és oda-vissza működik az együttműködés a tanulókkal, az érettségit pedig azért kell szigorítani, mert a mostani rendszer hazug, becsapja a diákokat.
"Én sem vagyok szent, követtem el hibákat" - utalt az államtitkár arra, hogy néha nehéz türelmesnek és megértőnek lenni a diákokkal. "Volt, hogy egy-egy óra után dühösen csaptam le a naplót a tanáriban, és azt gondoltam: a csuda vigye el ezeket a büdös kölköket."
Hoffmann elődása végén azt kérte, őrizzék meg a diákok jó emlékezetében, átvette az igazgatótól a csokrot, közben harmadszor is rápillantott a karórájára, majd elnézést kért, de a délután egy órakor kezdődő plenáris ülésre hivatkozva elsietett.
"Azt hittük, unalmasabb lesz, jó, hogy nem a politikáról beszélt" - mondta az előadás végén néhány diák. A rendkívül osztályfőnöki miatt két órájuk elmaradt, kérdésünkre, hogy ez nem játszik-e benne szerepet, hogy ennyire tetszettek nekik a hallottak, azt felelték: nem, mert ráadásul olyan óra maradt el, amit szeretnek is. Aztán odaszólt egy tanár a cipekedő diákoknak: "ha leraktátok a széketeket, gyertek órára, fiúk. Pisilni még el lehet menni."
Fegyelmezetten hallgatta a keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola és Szakiskola nagyjából száz tanulója Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár erkölcsről és az idősekkel való kapcsolattartás fontosságáról szóló hétfői rendhagyó osztályfőnöki óráját. A fekete ceruzaszoknyában és piros zakóban érkező oktatási államtitkár a tornaterembe lépve egyenként fogott kezet a bordásfalnál sorakozó tanárokkal. "Testnevelők?" - kérdezte két, tetőtől talpig melegítőruhába öltözött okatatótól.
Az osztálytermekből hozott székeken ülő diákok egyike azt mondta, örül, hogy iskolájukba látogat az államtitkár, mert ez nagy dolog. Az új felsőoktatási törvényről különösebb véleménye nem volt a megkérdezett tanulóknak, az egyik fodrásznak készülő lány azt mondta: nem is akar továbbtanulni, mert elég rosszak a jegyei, és úgysem menne neki. Az intézményben kétféle oktatási rendszer működik: az egyikben szakmát és érettségit, a többiben viszont csak képesítést szereznek a diákok.
Hoffmann belépése után néma csönd szállta meg a tornatermet. A politikai pálya előtt pedagógusként dolgozó államtitkár azzal kezdte, hogy nem akar leülni, mert tanárévei alatt sem szeretett a katedra mögül beszélni. A diákoktól azt kérte, kapcsolódjanak be ők is a beszélgetésbe, hiszen "egy jó órán nem egyedül a tanár beszél".
Óra előtt a diákok közül senki nem tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy mégis miről szól majd a rendhagyó osztályfőnöki óra, ezért az államtitkárra maradt a rejtély feltárása. Hoffmann hamar rátért a tárgyra: az idős emberek és a fiatalok kapcsolatáról beszélt, az Európai Unióban ugyanis az idei év az aktív időskorúak éve, és Hoffmann - saját bevallása szerint - egyike azoknak az idősödő politikusoknak, akik a program keretében iskolákba járnak el előadásokat tartani. Hoffmann az "idősödő" jelzőt azzal bizonygatta, hogy elárulta: unokái nagyjából egyidősek a teremben ülő kamaszokkal.
Az indiánkönyvekből sokat lehet tanulni
"Mik az életünk mozgatórugói?" - tette fel első tanári kérdését az államtitkár. Némi noszogatás után a diákok félénken közbe-közbe szóltak, és elhangzott a család, a támogatás és a létezés szó. Hoffmann utána arra volt kíváncsi, hogy miért esszük meg a reggelit, az ebédet, majd a vacsorát - miután erre sem kiabáltak be a közönség soraiból, az államtitkár elárulta, hogy azért, mert éhesek vagyunk. Ezután szóba került az erkölcs, a belső parancs és a lelkiismeret fontossága. Az erkölcsi parancsok megérteséhez a politikus saját példával rukkolt elő: a közelmúltban szem- és fültanúja volt, ahogy az egyik élelmiszerbolt pénztárában az eladó véletlenül egy ezressel többet adott vissza a vevőnek. "Asszonyom, ez nekem nem jár" - idézte a vevő szavait az államtitkár. A vevők közül pedig bizony nagyon sokan elcsodálkoztak a jeleneten - mesélte Hoffmann.
Krétával a kezében erkölcsi parancsok listázására kérte meg a diákokat, sorban fekerültek a táblára a következők: "Ne lopj", "Atyádat és anyádat tiszteld". "Indiánkönyvet ki olvasott?" - kérdezte lelkesen a diákokat, majd miután egyetlen kéz sem emelkedett a magasba, csodálkozással kevert csalódottság jelent meg hangjában. Szerinte az indiánkönyvekből nagyon sok mindent lehet tanulni, többek között azt, ami az idős korosztályt jellemzi: a tapasztalatot és bölcsességet.
Több könyves példával is próbálkozott a politikus, azonban egyiknek sem volt átütő sikere: Antoine de Saint-Éxupéry Kis herceg című könyvéről a jelen levő diákok közül mindössze tízen hallottak, de nem volt szerencsésebb Hemingway Az öreg halász és tenger művével sem. A diákok közül egyetlen fiú válaszolt, amikor Hoffmann megkérdezte, mi az író leghíresebb műve: "Halász" - kiabálta be. Hoffmann pedig ennek annyira megörült, hogy egyből felszólította az első sorban ülő iskolaigazgatót: adjon már ennek a gyereknek egy osztályfőnöki dicséretet. "Ha nem teszi meg, küldje fel nekem az ellenőrzőjét, és én majd beírom a rendkívüli dicséretet" - mondta.
Végül alkoholisták lesznek, vagy felkötik magukat
Hoffmann ezután Koncz Zsuzsa Nagymami című számából szavalt el részleteket. "Most nem énekelek nektek, csak szavalok. De lehet, hogy a következő osztályfőnöki órára már annyira jóban leszünk, hogy azt is megteszem" - fenyegette viccesen a diákokat az államtitkár. A rendhagyó osztályfőnöki órán azt is megtudtuk, hogy az idősek szeretetre, törődésre és beszélgetésre vágynak. Hoffmann ugyan tudja, hogy néha negatív gondolatok támadnak a fiatalokban a szóban forgó korosztályokkal szemben, mert "süketül az öreg, nehezen hall", ezeket azonban le kell győzni. "Nekem is egyre rosszabb a hallásom, persze most az akusztika is rossz a teremben" - mondta az államatitkár, aki újabb példával próbálta színesíteni a beszélgetést: "Én egy faluban lakom, a szomszédaim elmagányosodott emberek, akiknek a legnagyobb fájdalma, hogy nincs, aki rájuk nyitná az ajtót."
Ez nagyon rossz, hiszen a probléma miatt többen végül alkoholisták lesznek, vagy felkötik magukat - mondta Hoffmann, aki ezzel a kis átvezetővel rá is tért a lényegre: 2016-tól a kormány kötelezővé teszi az érettségi előtti kötelező önkéntes munkát, aminek egyik fajtája lenne az idős emberek látogatása és segítése. "Erkölcsi parancsként akár már most is elkezdhetitek: menjetek idős emberekhez, söpörjetek össze náluk, ha esetleg vakok, olvassatok fel kedvenc könyveikből, intézzétek el a bevásárlást heti egyszer. Higgyétek el, ti is nyertek ezzel az egésszel" - biztatta a szakiskolásokat.
"Mivel tudod felmérni egy ember szépségét?" - tette fel a következő fogós kérdést Hoffmann, mire az egyik diák felállva azt mondta: a szemével. "Jaj, de okosat mondtál" - örült az államtitkár a válasznak, és hozzátette: nem a ráncokat és a fogatlanságot kell nézni, hanem az idős emberek szemét és tekintetét.
Hazug az érettségi rendszer
Az előadás közben egy tanárnő lépett a terembe, egyik kezében virágcsokor, másikban egy - az iskola asztalosnak készülő diákjai által készített - emlékpakett. "Szépen beszélsz, jókat mondasz, mikrofonba is beszélhetnél, és akkor akár lehetsz politikus is" - mondta közben Hoffmann az egyik felszólaló diáknak. Szavait hangos nevetés kísérte. Az államtitkár ezen a ponton azt is elárulta, neki is évek kellettek hozzá, hogy legyőzze belső reszketését, mikor felszólalt a parlamenti üléseken.
Az igazgató ezután felolvasta a diákok által feltett, korábban már összeírt kérdéseket: Tényleg rövidebb lesz a nyári szünet? Miért szigorítják az érettségik feltételét? Mitől jó egy iskola? Hoffmann szerint egy iskola attól jó, ha jók a tanárok és oda-vissza működik az együttműködés a tanulókkal, az érettségit pedig azért kell szigorítani, mert a mostani rendszer hazug, becsapja a diákokat.
"Én sem vagyok szent, követtem el hibákat" - utalt az államtitkár arra, hogy néha nehéz türelmesnek és megértőnek lenni a diákokkal. "Volt, hogy egy-egy óra után dühösen csaptam le a naplót a tanáriban, és azt gondoltam: a csuda vigye el ezeket a büdös kölköket."
Hoffmann elődása végén azt kérte, őrizzék meg a diákok jó emlékezetében, átvette az igazgatótól a csokrot, közben harmadszor is rápillantott a karórájára, majd elnézést kért, de a délután egy órakor kezdődő plenáris ülésre hivatkozva elsietett.
"Azt hittük, unalmasabb lesz, jó, hogy nem a politikáról beszélt" - mondta az előadás végén néhány diák. A rendkívül osztályfőnöki miatt két órájuk elmaradt, kérdésünkre, hogy ez nem játszik-e benne szerepet, hogy ennyire tetszettek nekik a hallottak, azt felelték: nem, mert ráadásul olyan óra maradt el, amit szeretnek is. Aztán odaszólt egy tanár a cipekedő diákoknak: "ha leraktátok a széketeket, gyertek órára, fiúk. Pisilni még el lehet menni."
2012. április 19., csütörtök
Iskolaőrökkel védené a tanulókat és az iskolákat a kormány
Részben az iskolakerülés, részben az iskolai erőszak és lopások visszaszorítására iskolaőröket állítana a Belügyminisztérium az iskolákba, az őrök szélsőséges esetben akár testi kényszert is alkalmazhatnának. Az oktatási államtitkárság inkább erkölcstannal és mediációval küzdene a problémák ellen, de már belenyugodtak abba is, hogy őrök vigyázhatják majd az iskolákat.
Iskolaőröket alkalmazhatnának az iskolák a jövőben egy belügyminisztériumi (BM) tervezet szerint. Az iskolaőrnek többek között joga lenne megakadályozni a távozásban a tanítási időben ellógni készülő gyereket, betartathatná a házirendet, megállíthatná a betolakodókat, és ha az iskola területén bűncselekményen kapna rajta valakit, akkor elfoghatná. Sőt, akár még testi kényszert is alkalmazhatna - igaz, erről az igazgatónak azonnal jelentést kellene tennie, hogy az kivizsgálhassa az eljárása jogszerűségét. A tervezet emellett kifejezetten jogot adna a rendőröknek az iskolakerülő gyerekek helyes útra terelésére: ha elcsípnének az utcán egy csellengő diákot, akkor visszakísérhetnék az iskolába.
Egyelőre tervezetről van szó, amely még nem jutott túl a közigazgatási egyeztetéseken, a BM véleményeket vár hozzá. A minisztérium sajtóosztálya szerint az iskolaőr nem rendőr lenne, és nem intézkedhet majd az iskola kapuin kívül. Az iskola belső rendfenntartása lesz a feladata, és csak külön képzés elvégzése után végezhetné a munkáját.
Iskolaőröket alkalmazhatnának az iskolák a jövőben egy belügyminisztériumi (BM) tervezet szerint. Az iskolaőrnek többek között joga lenne megakadályozni a távozásban a tanítási időben ellógni készülő gyereket, betartathatná a házirendet, megállíthatná a betolakodókat, és ha az iskola területén bűncselekményen kapna rajta valakit, akkor elfoghatná. Sőt, akár még testi kényszert is alkalmazhatna - igaz, erről az igazgatónak azonnal jelentést kellene tennie, hogy az kivizsgálhassa az eljárása jogszerűségét. A tervezet emellett kifejezetten jogot adna a rendőröknek az iskolakerülő gyerekek helyes útra terelésére: ha elcsípnének az utcán egy csellengő diákot, akkor visszakísérhetnék az iskolába.
Egyelőre tervezetről van szó, amely még nem jutott túl a közigazgatási egyeztetéseken, a BM véleményeket vár hozzá. A minisztérium sajtóosztálya szerint az iskolaőr nem rendőr lenne, és nem intézkedhet majd az iskola kapuin kívül. Az iskola belső rendfenntartása lesz a feladata, és csak külön képzés elvégzése után végezhetné a munkáját.
Több mint portás
A sajtóosztály szerint azért készült el most a tervezet, mert hamarosan állami fenntartásba kerülnek az iskolák, és "az állam szeretne gondoskodni a gyerekek biztonságáról". Az iskolaőrnek több joga lenne, mint most egy portásnak: az iskolakerülést elkerülendő intézi majd az iskolába be- és kiléptetést, ügyel rá, hogy ne történjen lopás vagy rongálás, és a tanárok elleni erőszakot is megakadályozza. Bár eddig is sok iskola alkalmazott biztonsági őrt - ismerte el a minisztérium -, az iskolaőrök ehhez nagyon hasonló munkája szabályozott keretek között zajlik majd. Azt még részletesen ki kell dolgozni, hogy mikor, kivel szemben alkalmazhat majd az iskolaőr testi kényszert - hangsúlyozta a BM.
Ezen a ponton az oktatási államtitkárság is bele akar még szólni a kérdésbe - derült ki az [origo]-nak nyilatkozó Gloviczki Zoltán szavaiból. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) közoktatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta, a tervezetet előre egyeztette velük a BM, amely már régebben is érdeklődött náluk, hogy mit szólnának, ha az iskolákban ilyen eszközökkel állítanák vissza a rendet. Gloviczki szerint a BM tervezete a Nefmi "vágyait nem tükrözi", mert azt szeretnék, ha ilyesmire nem lenne szükség, de már majdnem a kompromisszumhoz közeli állapotba jutottak az egyeztetések a BM-mel.
Az oktatási államtitkárság továbbra sem szeretne olyan, az amerikaihoz hasonló rendszert látni Magyarországon, amelyben minden iskolába jut egy rendőr - mondta Gloviczki. Ugyanakkor "beletörődtek" a helyzetbe, vagyis el kellett ismerniük, hogy sok iskolában egyre inkább valós probléma az iskolai erőszak, a tanárok elleni és diákok közötti atrocitások, és sok a külső behatolás. Tisztában vannak azzal is, hogy a portások tekintélye vagy jogköre sokszor nem elég az iskolakerülés vagy az atrocitások megelőzésére, ezért alkalmaz ma több iskola is elektronikus beléptetőrendszert.
Nagyon sok a kisebb-nagyobb konfliktus az iskolákban, és sokan kérdezik, hogy mit teszünk ellenük - mondta a helyettes államtitkár -, nekünk pedig pedagógiai, nevelési jellegű válaszaink vannak, és ezekkel nem mindig elégszik meg a társadalom. Gloviczki szerint a BM megoldása megnyugtatóbb válasz lehet. Ugyanakkor az oktatási államtitkárság tudja, hogy a problémák gyökerét ez nem oldja meg, ezért inkább a nevelésben, az erkölcstanoktatásban és az iskolai konfliktuskezelési módszerekben, azaz a mediációban hisznek.
A sajtóosztály szerint azért készült el most a tervezet, mert hamarosan állami fenntartásba kerülnek az iskolák, és "az állam szeretne gondoskodni a gyerekek biztonságáról". Az iskolaőrnek több joga lenne, mint most egy portásnak: az iskolakerülést elkerülendő intézi majd az iskolába be- és kiléptetést, ügyel rá, hogy ne történjen lopás vagy rongálás, és a tanárok elleni erőszakot is megakadályozza. Bár eddig is sok iskola alkalmazott biztonsági őrt - ismerte el a minisztérium -, az iskolaőrök ehhez nagyon hasonló munkája szabályozott keretek között zajlik majd. Azt még részletesen ki kell dolgozni, hogy mikor, kivel szemben alkalmazhat majd az iskolaőr testi kényszert - hangsúlyozta a BM.
Ezen a ponton az oktatási államtitkárság is bele akar még szólni a kérdésbe - derült ki az [origo]-nak nyilatkozó Gloviczki Zoltán szavaiból. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) közoktatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta, a tervezetet előre egyeztette velük a BM, amely már régebben is érdeklődött náluk, hogy mit szólnának, ha az iskolákban ilyen eszközökkel állítanák vissza a rendet. Gloviczki szerint a BM tervezete a Nefmi "vágyait nem tükrözi", mert azt szeretnék, ha ilyesmire nem lenne szükség, de már majdnem a kompromisszumhoz közeli állapotba jutottak az egyeztetések a BM-mel.
Az oktatási államtitkárság továbbra sem szeretne olyan, az amerikaihoz hasonló rendszert látni Magyarországon, amelyben minden iskolába jut egy rendőr - mondta Gloviczki. Ugyanakkor "beletörődtek" a helyzetbe, vagyis el kellett ismerniük, hogy sok iskolában egyre inkább valós probléma az iskolai erőszak, a tanárok elleni és diákok közötti atrocitások, és sok a külső behatolás. Tisztában vannak azzal is, hogy a portások tekintélye vagy jogköre sokszor nem elég az iskolakerülés vagy az atrocitások megelőzésére, ezért alkalmaz ma több iskola is elektronikus beléptetőrendszert.
Nagyon sok a kisebb-nagyobb konfliktus az iskolákban, és sokan kérdezik, hogy mit teszünk ellenük - mondta a helyettes államtitkár -, nekünk pedig pedagógiai, nevelési jellegű válaszaink vannak, és ezekkel nem mindig elégszik meg a társadalom. Gloviczki szerint a BM megoldása megnyugtatóbb válasz lehet. Ugyanakkor az oktatási államtitkárság tudja, hogy a problémák gyökerét ez nem oldja meg, ezért inkább a nevelésben, az erkölcstanoktatásban és az iskolai konfliktuskezelési módszerekben, azaz a mediációban hisznek.
Segít az e-napló is
Hasonlóan gondolkoznak az [origo]-nak nyilatkozó pedagógusok is. Hakkel Ildikó, a XVIII. kerületi Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója szerint az iskolakerülés problémáját főleg a család tudja orvosolni, az iskola legfeljebb segíthet a megvalósításban."Ha a szülő következetesen számon kér, a normakövetéstől való eltérést megfelelően kezeli, akkor a tanuló a helyes magatartást tanúsítja. Ha ez elmarad, akkor a tevékenységünk iskolaőrrel sem lesz hatékonyabb" - jelentette ki. Az iskolájukban nincs biztonsági őr, csak portás, aki viszont csak az engedéllyel rendelkező diákokat engedi ki az épületből a tanítási idő alatt. Korábban a krónikusan "eltévedő" tanulóknak minden nap minden szünetében jelentkezniük kellett az iskolatitkárnál vagy az ügyeletes vezetőnél. Az e-napló pedig, melyhez a szülő is kap hozzáférést, jelentősen visszafogja a tanulókat, mert naprakészen kapják a szülők a mulasztásokról szóló tájékoztatásokat - mondta az igazgató.
A Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskolában évek óta dolgozik biztonsági őr. Részben a napközbeni lógások megelőzése volt a cél, részben pedig a korábbi betörési kísérleteknek és annak akartak véget vetni, hogy az iskolába rendszeresen idegenek sétáljanak be - a portás ezeket nem tudta megakadályozni. Most viszont ott a biztonsági őr, aki beengedi és kiengedi a diákokat, de tanítási időben csak akkor távozhatnak, ha a szülő írásban kéri, és azt az igazgató vagy az igazgatóhelyettes is aláírja. Stéger János igazgatóhelyettes szerint korábban sok gond volt az iskolakerülőkkel.
Hasonlóan gondolkoznak az [origo]-nak nyilatkozó pedagógusok is. Hakkel Ildikó, a XVIII. kerületi Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója szerint az iskolakerülés problémáját főleg a család tudja orvosolni, az iskola legfeljebb segíthet a megvalósításban."Ha a szülő következetesen számon kér, a normakövetéstől való eltérést megfelelően kezeli, akkor a tanuló a helyes magatartást tanúsítja. Ha ez elmarad, akkor a tevékenységünk iskolaőrrel sem lesz hatékonyabb" - jelentette ki. Az iskolájukban nincs biztonsági őr, csak portás, aki viszont csak az engedéllyel rendelkező diákokat engedi ki az épületből a tanítási idő alatt. Korábban a krónikusan "eltévedő" tanulóknak minden nap minden szünetében jelentkezniük kellett az iskolatitkárnál vagy az ügyeletes vezetőnél. Az e-napló pedig, melyhez a szülő is kap hozzáférést, jelentősen visszafogja a tanulókat, mert naprakészen kapják a szülők a mulasztásokról szóló tájékoztatásokat - mondta az igazgató.
A Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskolában évek óta dolgozik biztonsági őr. Részben a napközbeni lógások megelőzése volt a cél, részben pedig a korábbi betörési kísérleteknek és annak akartak véget vetni, hogy az iskolába rendszeresen idegenek sétáljanak be - a portás ezeket nem tudta megakadályozni. Most viszont ott a biztonsági őr, aki beengedi és kiengedi a diákokat, de tanítási időben csak akkor távozhatnak, ha a szülő írásban kéri, és azt az igazgató vagy az igazgatóhelyettes is aláírja. Stéger János igazgatóhelyettes szerint korábban sok gond volt az iskolakerülőkkel.
A rendőröket túlzásnak tartják
Az iskolaőrhöz hasonló intézkedésk visszaszorítják ugyan a problémát, de teljesen nem oldják meg - mondta az igazgatóhelyettes. Az esetek hátterében sokszor súlyos szociális problémák állnak. Sok a lecsúszott, szegény vagy munkanélküli szülők gyereke. Olyan diákok is vannak, akiknek dolgozniuk kell az iskola mellett, emiatt fáradtak, elalszanak, és gyakrabban hiányoznak. Vannak csellengők, vannak első órát átalvók, de sokszor maga a szülő nem engedi iskolába a gyerekét - sorolta Stéger János arra utalva, hogy ezerféle ok állhat az igazolatlan hiányzások hátterében. Hozzátette, a rendőrök bevetését az iskolakerülés megakadályozására túlzásnak érzi.
A rendőr jogot kaphat visszakísérni az iskolába a csellengő gyerekeket
A BM által javasolt másik lényeges módosítás ugyanis, hogy a rendőrök jogot kaphatnak arra, hogy visszakísérjék az iskolába az elcsavargott gyerekeket, ha nem tudják igazolni, hogy miért hiányoznak. Az országszerte régóta működő iskolarendőri program (itt olvashat róla bővebben) inkább a közlekedési balesetek megelőzését szolgálja, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2010 októberében külön foglalkozott a csellengőkkel. A bűnmegelőzési osztály járőrei akkoriban sorra járták a nagyobb tereket, aluljárókat, plázákat, és elkóborolt tanulókra vadásztak, akiknek elmagyarázták, hogy miért nem szabad lógni az iskolából (az erről szóló riportunkat itt olvashatja). Az nem világos, hogy az akció átmeneti volt-e, vagy jelenleg is tart az intézkedéssorozat, a BRFK ugyanis nem reagált a megkeresésünkre. Így azt sem tudtuk megkérdezni tőlük, hogy a BM által tervezett pluszjogosítvány megkönnyíti-e a rendőrség munkáját, ha az iskolakerülés visszaszorításáról van szó, vagy eddig is elegendő eszközük volt, hogy fellépjenek emiatt.
Másfél évvel ezelőtt az iskolakerülés visszaszorulását várta a kormány attól a változtatástól is, amely lehetővé tette, hogy a túl sok igazolatlan órát gyűjtő gyerekek családjától megvonják a családi pótlékot. Gloviczki Zoltán szerint kimutatható a változás, a bevezetés óta 30-40 százalékkal esett vissza az igazolatlan hiányzások száma az ország iskoláiban. Az [origo] által megkérdezett iskolákban viszont nem láttak ilyen egyértelmű változást, legfeljebb csak némi átmeneti javulást.
Az iskolaőrhöz hasonló intézkedésk visszaszorítják ugyan a problémát, de teljesen nem oldják meg - mondta az igazgatóhelyettes. Az esetek hátterében sokszor súlyos szociális problémák állnak. Sok a lecsúszott, szegény vagy munkanélküli szülők gyereke. Olyan diákok is vannak, akiknek dolgozniuk kell az iskola mellett, emiatt fáradtak, elalszanak, és gyakrabban hiányoznak. Vannak csellengők, vannak első órát átalvók, de sokszor maga a szülő nem engedi iskolába a gyerekét - sorolta Stéger János arra utalva, hogy ezerféle ok állhat az igazolatlan hiányzások hátterében. Hozzátette, a rendőrök bevetését az iskolakerülés megakadályozására túlzásnak érzi.
A rendőr jogot kaphat visszakísérni az iskolába a csellengő gyerekeket
A BM által javasolt másik lényeges módosítás ugyanis, hogy a rendőrök jogot kaphatnak arra, hogy visszakísérjék az iskolába az elcsavargott gyerekeket, ha nem tudják igazolni, hogy miért hiányoznak. Az országszerte régóta működő iskolarendőri program (itt olvashat róla bővebben) inkább a közlekedési balesetek megelőzését szolgálja, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2010 októberében külön foglalkozott a csellengőkkel. A bűnmegelőzési osztály járőrei akkoriban sorra járták a nagyobb tereket, aluljárókat, plázákat, és elkóborolt tanulókra vadásztak, akiknek elmagyarázták, hogy miért nem szabad lógni az iskolából (az erről szóló riportunkat itt olvashatja). Az nem világos, hogy az akció átmeneti volt-e, vagy jelenleg is tart az intézkedéssorozat, a BRFK ugyanis nem reagált a megkeresésünkre. Így azt sem tudtuk megkérdezni tőlük, hogy a BM által tervezett pluszjogosítvány megkönnyíti-e a rendőrség munkáját, ha az iskolakerülés visszaszorításáról van szó, vagy eddig is elegendő eszközük volt, hogy fellépjenek emiatt.
Másfél évvel ezelőtt az iskolakerülés visszaszorulását várta a kormány attól a változtatástól is, amely lehetővé tette, hogy a túl sok igazolatlan órát gyűjtő gyerekek családjától megvonják a családi pótlékot. Gloviczki Zoltán szerint kimutatható a változás, a bevezetés óta 30-40 százalékkal esett vissza az igazolatlan hiányzások száma az ország iskoláiban. Az [origo] által megkérdezett iskolákban viszont nem láttak ilyen egyértelmű változást, legfeljebb csak némi átmeneti javulást.
2012. április 5., csütörtök
Pénzbüntetést kapott a fegyelmezésre vetemedő igazgató
Garázdaságért és könnyű testi sértésért 240
ezer forint pénzbüntetésre ítélte szerdán a városi bíróság a kaposvári
Berzsenyi Dániel Általános Iskola igazgatóját. Az igazgató még tavaly
májusban pofozta meg az egyik nyolcadikos lányt. A pofozkodásig menő eset
így történt: az igazgató az ebédlőből a folyosóra kilépve meglátott a
földön egy almacsutkát, és miután az ott beszélgető diákok közül senki
nem vállalta magára, hogy ő dobta el, egyre indulatosabban kérdezte a
tanulókat, hogy ki tette. Ekkor a diákok egyike - az ügy sértettje -
felvette az almacsutkát, de jelezte, hogy nem ő dobta el. Aztán az
igazgató kérdésére azt mondta: "maga is itt volt, és maga sem látta". A vád szerint ekkor az
igazgató a hajánál fogva visszarántotta a tanulót, és felpofozta. Látva,
hogy a lánynak az ütésektől vérzik az orra és a szája, az igazgató azt
mondta: megérdemelte, amit kapott, legközelebb nem fog visszabeszélni.
A diákok az igazgató ellen vallottak, ám mellette tanúskodott az iskola egyik tanára, aki azonban csak később ért a helyszínre.A bíróság Kovács Zoltán igazgatót bűnösnek mondta ki. Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet, a vádlott, aki tagadta, hogy bántotta volna a diákot, felmentésért fellebbezett. 2012.04.05
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)